OK A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.
KIÉ A FELELŐSSÉG?

Múlt héten meghallgattam egy előadást Jocó bácsi - A történelem tanár előadásában (remek volt hallani, hogy vannak ilyen jó tanárok), amit egy kerekasztal beszélgetés követett, ahol elhangzott egy olyan kérdés, hogy meddig tart a szülő, meddig a tanár felelőssége. Így lett ennek a bejegyzésnek ez a témája.

Egy gyermek létezéséhez egy férfira és egy nőre van szükség. Nahát, ki gondolta volna. Sőt, tovább megyek, ez nem véletlen. És nem, nem a szex a lényeg benne. Jó esetben egy gyermek születésével egy apa és egy anya is születik. Maga a gyermek léte, a szükségletei érzelmi, fizikai, szellemi téren, összességében, hogy milyen felnőtté cseperedik, ez a szülőség lényege.

 

Az, amit szülőként teszel, mondasz, amilyen hatással vagy a gyermekedre, az lesz az Ő kis batyuja, amivel elindul a világba. Lehet a batyuban két szem pogácsától, a terülj, terülj asztalkáig bármi. Minden szülő kap rá 15-20 évet. Ez elegendő idő ahhoz, hogy lépésről lépésre, szép fokozatosan érzelmi és fizikai biztonság, majd az első játékok elrakásától, komoly feladatok rábízásáig formálhasd. Ahogy a fazekas az agyagedényt.

Akár akarod, akár nem, akár tudatosítod, akár nem, a gyermek azt viszi magával, amit Tőled kap. Ha van egy célod, terved, tudatosság, akkor ráhatással lehetsz, hogy milyen irányba terelgeted Őt. Mindenki más, ehhez tesz hozzá. A tanár felelőssége, hogy kreativitással, tanulás szeretetével, átadjon egy ismeretet különböző tantárgyakból. Ha egy gyerek megfelelő közegből érkezik, a tanárnak ténylegesen nincs más dolga, mint a saját tantárgyát tanítani. Amilyen mértékben hiányos a szülői nevelés, olyan mértékben tolódhatnak rá a tanárra a plusz feladatok. Azzal, hogy létrejött egy oktatási rendszer, az nem azt jelenti, hogy a nevelés ne lenne szülői feladat. Harmonikus egységet az tud alkotni, ha mindenki ellátja a saját feladatát.

A szülőség nem azért nehéz, mert a gyerek ilyen, meg olyan, meg a körülmények, hanem mert ez végig önmagad legyőzése. Itt egy másik élet, tessék, rendelkezz felette. Micsoda hatalmi játszmákat lehet játszani, milyen tulajdont lehet belőle kreálni, nevelhetsz egy hatalmas egoistát, kreálhatsz gyilkost, megtarthatod örök gyereknek, akit sosem engedsz felnőni, de nevelhetsz egy felelősségteljes, érett gondolkodású, önállóan boldogulni képes felnőtt embert is.

Szülőnek lenni nem kevesebb felelősséggel jár, mint orvosként szikével ott állni a páciens felett vagy tanárként szeretve tanítani. Ha a tanár elveszi a gyerektől a tanulni vágyást, épp úgy vesz el az életéből, mint az orvos, ha rosszul vág, vagy a szülő, aki nem adja meg a feltétel nélküli szeretetet és biztonságot a gyermekének. Egy élet van a kezedben. Ez nem azt jelenti, ha valamit elszúrtál, akkor eljött a világvége, inkább annyit, hogy tudatosabban állj ebben a szerepben, ne csak úgy legyél.

"Irányíthatod egy gyermek kezét a papíron, de amikor elveszed a kezed, a gyermek még meg kell tanuljon magától írni. Lehet, hogy a tetted tulajdonképpen késleltette a folyamatot." (Agatha Christie)

Engeded, hogy a saját módján, saját tempójában haladjon? Ebben a helyzetben a legeslegfontosabb, hogy sehogy máshogy nem léphetsz a közelébe, csak szeretettel. Haragudhatsz, de csak szeretettel. A félelemnek nincs helye a gyermeknevelésben. A felelősség nem pánik, hanem a felnőtté válás. Mindegy, hogy hány éves vagy és hány gyereked van már, a tinédzser korod akkor ért véget, mikor képes vagy felelősséget vállalni. Szülőnek lenni nem teher, hanem élmény. Ez a feladat nem egy kötelező, muszáj dolog, nem görcs, hanem egy értékes lehetőség. Az élet, attól hogy a kezedbe kerül, még nem a tulajdonod. Tisztelet, hála, szeretet, az értékének az átérzése, ahhoz vezet, hogy megbecsüld, és ehhez méltón bánj Vele

Pár fontos dolog:

  1. Legyen az akár szakmai terület, akár emberi oldal, a folyamatos fejlődés lényegi része a jó döntések meghozatalának.
  2. Önismeret!!! Szembenézni a pozitív, negatív dolgokkal, lehetőség a javításra és a megfelelő önértékelés kialakítására. A gyerek visszajelzései mutatják, hogy hol van szükség változtatásra.
  3. Együttműködés – sem a szülő, sem a tanár vagy akár az orvos, nem a szükséges rossz. Rosszá azáltal tud válni, ha a benne lévő személy visszaél a hatalmával vagy nem tanulta meg, hogy mi az a csapatjáték.

A szülő felelőssége a gyermek, egészen addig, míg Ő a saját kezébe veszi az életét. Ez ritkán esik egybe a 18. életévvel, megtörténhet korábban is, később is, a lényeg, hogy megtörténjen és ez a Tiétek. Szülők - gyermek közös rituáléja. Engedd, hogy a saját útját járja, amikor eljön az ideje (ezt érezni fogod és számtalan visszajelzés érkezik majd a világból, hogy itt az idő), addig is légy bátor és állj bele

anya.jpg



Egy szülő úgy van jól ahogy van, vagy érdemes tanulni a szerepeket? Ha van aktuális kérdés Benned, hogy szülőként merre tovább.

Coaching: Mészáros Ivana 0670/285-4879 ivana [k] meszarosivana.hu

Fel az oldal tetejére